Mi az aranyér, vagyis az aranyérbetegség?
Az aranyér a végbél körüli területen található vénás csomók duzzanata és kitüremkedése. Kialakulhat az ánuszon (végbélnyíláson) belül és kívül is.
Az aranyér betegség általában végbél- vagy hasi fájdalommal, a terület viszketésével, vérzéssel, duzzanattal és diszkomfort érzéssel jár.
Melyek az aranyérbetegség kiváltó okai?
Az aranyér betegségnek számos indikátora lehet, az életmódbeli problémáktól kezdve egészen az örökletes kötőszöveti gyengeségig.
Leggyakrabban az alábbi kiváltó okok húzódnak a betegség hátterében:
- Székrekedés: A székrekedés miatt nő a hasi nyomás, ami a végbélben lévő vénák kitágulását okozhatja.
- Hasmenés: Az állandó hasmenéstől és a híg széklettől a végbél környéki bőr irritálódik, ami növeli az aranyér kialakulásának esélyét.
- Ülő életmód: Az ülő életmód és az alacsony fizikai aktivitás akadályozhatja a vérkeringést a medence területén.
- Terhesség: A terhesség alatt a növekvő méh fokozza a hasi nyomást és az aranyér kialakulásának kockázatát.
- Alkohol: A túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás szintén rizikófaktorok.
- Táplálkozás: A rostszegény étrend és a kevés folyadékfogyasztás székrekedést okozhat, ami a már említett módon előidézheti az aranyér megjelenését.
- Örökletes hajlam: Genetikai hajlam is szerepet játszhat az aranyér létrejöttében.
- Kor: Az életkorral a végbél körüli szövetek gyengülnek és rugalmatlanabbá válnak.
Ezek a tényezők akár külön-külön, de együttesen is hozzájárulhatnak az aranyér megjelenéséhez. A megfelelő életmódbeli változtatások, az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás jelentősen csökkentheti a kialakulás kockázatát.
Milyen panaszokat okoz az aranyérbetegség?
Az aranyér számos panasszal járhat. Ezek intenzitása nagyban függ az aranyér méretétől és stádiumától.
A legjellemzőbb tünetek:
- Vérzés: A végbéltáji vérzés leggyakrabban székelés után, a WC-papíron pöttyöző vércseppekből vehető észre.
- Fájdalom: A végbél területén jelentkezhet viszketéssel járó, eltérő mértékű fájdalom.
- Diszkomfort érzés: Az ánusz környékén fellépő, sokszor fájdalom nélküli kellemetlenség.
- Gyulladás: Gyulladás esetén az érintett terület piros, duzzadt és sajgó lehet.
- Érzékenység: Érzékenység esetén kényelmetlenné válik az ülés.
Bejelentkezés
a hét minden napján reggel 8:30-tól este 18:00-ig
Milyen típusai, stádiumai vannak az aranyérbetegségnek?
Az aranyérnek négy stádiuma különböztethető meg. Ezek közül az első és a második általában könnyebben kezelhető, míg a harmadik és a negyedik stádiumban sebészeti beavatkozás szükséges.
Az aranyér ekkor még nem türemkedik ki.
A vénás csomók még nem láthatóak, csak a tünetek érzékelhetőek. Felléphet például végbéltáji viszketés, égő érzés és vérzés.
A kezelés ebben az esetben otthoni módszerekkel történik. Ezek közé tartozik az életmódváltás, illetve a végbélkúpok, kenőcsök, és a szájon át szedhető gyógyszerek alkalmazása.
Ekkor már erősebbek a tünetek. A vénás csomók főleg székelésnél kidudorodnak ugyan, de maguktól vissza is húzódnak.
A kettes fázisban is fontos az egészséges életmód, a végbélkúpok, kenőcsök és gyógyszerek alkalmazása.
Az aranyér már nem képes magától visszamenni a helyére, de kézzel vissza lehet helyezni. Ez az állapot erős fájdalommal és esetenként vérzéssel jár. Ebben a stádiumban is lehet alkalmazni konzervatív kezelési módokat, de általában ekkor már szükséges a műtéti beavatkozás.
Stádium: Ebben az állapotban a vénás csomók már nagyon duzzadtak, fájdalmasak és akár szövődményeket is okozhatnak.Fennáll a vérszegénység és a vérmérgezés kockázata. Ekkor már az aranyér kézzel sem helyezhető vissza a végbélbe.
A negyedik stádiumban sebészeti beavatkozásra van szükség a gyógyuláshoz és az esetleges szövődmények elkerüléséhez.
Az aranyérbetegség bár sokszor bagatell dolognak tűnhet, igenis figyelmet igényel. Az időben történő felismerés és megfelelő kezelés segít elkerülni a későbbi, súlyos problémák és szövődmények kialakulását.
Milyen módszerekkel vizsgálják és diagnosztizálják az aranyérbetegséget?
Az aranyér diagnosztizálása általában fizikális vizsgálattal történik. Az endoszkópos végbélvizsgálatra jellemzően súlyosabb tünetek esetén kerül sor.
A tapintáson túl az aranyérnek számos diagnosztikai módszere ismert:
Fizikális vizsgálat
A proktológus az ujjával behatol a végbélbe, így állapítja meg az aranyér méretét, státuszát és elhelyezkedését.
Anoszkópia
Az anoszkóp egy vékony, hajlékony, fényforrással ellátott eszköz, amely segítségével az orvos betekint a végbélbe
Kolonoszkópia
Ultrahang
Az ultrahangos vizsgálatot általában akkor végzik, ha az aranyér már kialakult, és a betegség súlyosságát, illetve a szövődményeket kell megállapítani.
Hogyan előzhető meg a kialakulása?
Az aranyér megelőzése igenis lehetséges. Ennek elsődleges módja az egészséges életvitelben keresendő.
Székrekedés elkerülése: Az egészséges táplálkozással, a bő folyadékfogyasztással és a rostban gazdag étrenddel elkerülhető a székrekedés. A széklet keménységétől függően javasolt a hashajtó alkalmazása is, gyógyszer vagy tea formájában. Továbbá a székrekedés elkerülése érdekében elengedhetetlen a rendszeres testmozgás is.
Mozgás: Az aktív életmód fokozza a vérkeringést és csökkentheti az aranyér kialakulásának kockázatát. Hetente legalább 2-3 óra közepes intenzitású testmozgás javasolt. A szabad levegőn történő gyaloglás, az úszás vagy a kerékpározás remek választás.
Kerüljük a dohányzást, az alkoholt és a túlzott kávéfogyasztást: Ezek negatívan befolyásolják a vérkeringést, és növelik az aranyér kialakulásának kockázatát.
Vigyázzunk a súlyunkra: Az elhízás számos egészségügyi kockázattal jár, beleértve az aranyér kialakulásának esélyét is.
Lelki egészség: A lelki problémák súlyos esetekben testi tünetekben jelennek meg. Ezért nagyon fontos a lelki egyensúlyunk megóvása.
Melyek az aranyérbetegség hatékony kezelési módszerei?
A már említett megelőzésen van a legnagyobb hangsúly. Ha mégis kialakult az aranyér, akkor kezdetben az úgynevezett konzervatív módszerek alkalmazása kerül szóba. Amennyiben ez nem hozza meg a várt eredményt és az aranyér átlép a 3. illetve a 4. stádiumba, akkor műtéti beavatkozásra van szükség.
Aranyér kezelésének módszerei:
- Kúpok, kenőcsök, gyógyszerek
- Egészséges, rostdús táplálkozás
- Testi-lelki egészség megtartása
- Rendszeres testmozgás
- Műtéti beavatkozás
Mit kell tudni az aranyér műtétről?
Az aranyér műtétre leggyakrabban a 3. és 4. stádiumban van szükség.
A műtét során a duzzadt véna, vagyis az aranyér eltávolításra kerül. Ehhez az orvos különféle módszereket, technikákat használ, a páciens állapotától függően.
- Hagyományos sebészeti beavatkozás: A hagyományos műtéti eljárás során az aranyeret szike és olló segítségével eltávolítják, majd a sebet összevarrják.
- Ligaturák (gumi kötések): A ligaturák, vagyis gumi kötések alkalmazása során az aranyér vénáinak megkötése történik.
Alapvetően az aranyér műtét minden típusa biztonságos, de mint minden beavatkozásnál, úgy itt is felléphetnek szövődmények. Fontos a kezelőorvossal való, minden részletre kiterjedő konzultáció.
Rendelési idő:
Hétfő: 15 órától
Dr. Michailovits Lehel
Sebész Főorvos
A célom, hogy alakóhelyem környékén az orvosi ellátás fejlesztését segíteni, annak érdekében, hogy a helybeli lakosok helyben is hozzáférhessenek magas színvonalú, ugyanakkor elérhető áru, egészségügyi szolgáltatáshoz.