Bőrsebészeti kezelések Dunaharasztin
Sürgős sebészeti beavatkozásra van szüksége? Miért várna 6 hónapot, ha nálunk néhány héten belül időpontot kap? Minőségi sebészeti beavatkozások Dunaharasztin.
Anyajegy levétel, Aranyér, Benőtt köröm műtét
Sebészeti beavatkozások Dunaharasztin
Kérjen időpontot aranyér kezelésre, sebkezelésre, orvosi másodvéleményhez vagy leletek kiértékeléséhez Dunaharasztin.
Aranyér kezelése
Az aranyérnek nevezzük a végbélben normálisan jelenlévő anatómiai és funkcionális egységet (odavezető artéria, egy nyálkahártya alatt elhelyezkedő érgomolyag és elvezető véna, melynek szerepe a végbélnyílás finom szabályozása), mely működésének megbomlásakor alakul ki az aranyérbetegség.
Lényege az érgomolyagba befolyó vér elvezetésének elégtelensége, az érgomolyag következményes kitágulása, ennek a székürítés lefele mozgató hatása által okozott, a kötőszövetes rögzítő elemek lazulása miatti fokozatos előreesése, a vénafalak túlfeszüléséből eredő vérzés, a keletkezett seb felülfertőződése és gyulladása.
Elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk belső aranyeres csomókat, melyek mindig a bőr és a nyálkahártya találkozásának vonala felett, a hengerhámmal borított területen, a laza szerkezetű nyálkahártya alatt találhatók. A belső aranyeres csomók hanyatt fekvő helyzetben 3,7 és 11 óra irányában helyezkednek el. Közöttük, különösen előrehaladt stádiumban kisebb köztes csomók is jelen lehetnek.
A külső aranyerek a bőr és a nyálkahártya találkozásától kintebb a végbélnyílás körüli bőrfelszín alatt helyezkednek el. Vérellátásukat a kismedence páros ereiből, oldalról kapják.
Elhelyezkedésük irányai nem olyan karakterisztikusak, mint a belső aranyereké, ugyanakkor számos összeköttetés létezik a külső és belső aranyeres érgomolyagok között. Ez a második legjelentősebb kapcsolat a zsigeri és a szisztémás vénás rendszer között.
Etiológia (aranyér kialakulása)
Az aranyérbetegség kialakulásának vezető oka a vénás elfolyás akadályozottsága. Ennek kóroki tényezői lehetnek: rendszeres hasprés, rostszegény étkezés, ülőmunka, székrekedés és szülés közbeni erőlködés. Az elhízott beteg hasűri nyomása magasabb az átlagosnál, és mivel a zsigeri vénás rendszerben nincsenek a véroszlop lefele ható nyomását megakadályozni képes billentyűk, ez a legalacsonyabb ponton, a végbél környékén érvényesül. A végtag visszerességhez hasonlóan feltételeznek genetikus kötőszöveti gyengeséget is, ez vezethet az érgomolyag falának kitágulásához.
Diagnózis
A beteg általában a nagyobb mennyiségű vérzés miatt fordul orvoshoz. Megtekintéskor a betegség első stádiumában nem látható semmilyen feltűnő eltérés. A második és harmadik stádiumban hasprés alkalmazására a tágult aranyerek a végbélnyílásban megjelennek. A negyedik stádium felismerése az egyértelmű előreesése alapján nem nehéz.
A külső aranyerek minden esetben láthatók, megjelenésükhöz nem kell hasprést alkalmazni.
Lilás színűek és mindig bőrrel fedett területen helyezkednek el. Trombózisuk esetén színük kékesfekete az elhalt hámterületeken. Spontán megnyílásuk esetén kis vérrög jelöli helyüket vérszivárgás kíséretében. Felülfertőződhetnek, ilyenkor gyulladásos duzzanat, fibrines felrakódás észlelhető, elhalt hámszélekkel és gennyes váladékkal.
Végbél vizsgálattal korai stádiumban az aranyerek az ujj enyhe nyomására is kiürülnek, így nem tapinthatók, ismétlődő gyulladás után visszamaradt hegesedés és szervült érrög gyógyulását követően a típusos irányokban hosszanti bedomborodás formájában tapinthatóvá válnak.
Végbélnyílás tükrözés során az eszköz lassú visszahúzása közben a lumenbe boltosulnak az alsó részükön lilás, feljebb vöröses rózsaszín gyulladt nyálkahártyával fedett csomók, melyek a feszülés és a mechanikus irritáció hatására gyöngyözve vérezhetnek is.
Differenciál diagnózis
Végbélvérzés esetén elsőrendű feladat a vérzés forrásának identifikálása, majd rosszindulatú daganat kizárása vastagbéltükrözéssel. A bélfalat beszűrő daganat a belső aranyerek vénás útjait lezárva a aranyérbetegség rosszabbodását okozhatja vagy évek óta tünetmentes esetek fellángolásához vezethet. A tumort kísérő eredménytelen székürítési inger még zavarosabbá teheti a helyzet megítélését. Akut esetekben (aranyér-kizáródás, trombózis) a folyamat megnyugvása után kell a tükrözéses vizsgálatot elvégezni. (I. szintű evidencia, B bizonyítottsággal).
Egyes tünetbeli, illetve morfológiai hasonlóságok miatt az alábbi betegségek okozhatnak differenciál-diagnosztikai problémát:
- Végbélnyálkahártya előesés: a bélfal összes rétege kesztyűujjszerűen kifordul, nemcsak a nyálkahártya.
- Bársony daganat: bársonyszerű, lapos, a típusosan az végbélnyílásból előemelkedő daganat.
- Az végbélrepedés előőrs csomója: mögötte megtalálható a repedés és a nyálkahártya csomó is.
- Heges végbélfüggölyök: kemény, a külső aranyerek vonalából induló, laphámmal fedett képletek. A külső aranyerek lezajlott gyulladása után visszamaradt hegesedés következményei.
Elkülönítendő még a végbélnyílás rák, nyeles mirigy daganatok, valamint a trombotizált külső aranyér. Vérzést okozhat még a vastagbél diverticulosis, gyulladásos bélbetegség, polipok, vérhígító túladagolás.
Aranyér kezelés
Az aranyérbetegség kezelésének célja a beteg tünetmentessé tétele, ha lehet, az aranyerek eltávolítása nélkül. Újabb ismereteink szerint ugyanis az aranyeres párna fontos kiegészítő tényezője a végbélnyílás szabályozásnak.
A betegség I. stádiumában a diétás és helyi kezelésé a vezető szerep. A végbélnyílás környékének tisztántartása, minden székletürítés után a végbélnyílás kitusolása, gombás fertőzés esetén hajszárítóval történő szárítása alapvető fontosságú. A széklet puhítása enyhe laxativumokkal (pl. lactulose szirup 2 x 15 ml, pl. Laevolac), illetve rostot tartalmazó diétával megelőzi a kemény székletrögök által történő vérzést és fájdalmat okozó mechanikus sérüléseket.
A kúpok és kenőcsök fájdalomcsillapítót, érzéstelenítő szereket, gyulladáscsökkentőket és vérzést gátló készítményeket tartalmaznak. Használatukat egyértelműen nem támasztják alá klinikai vizsgálatok.
A konzervatív kezelés csak időleges eredményeket hozhat.
A gumigyűrűzés a vérellátás megszüntetését az aranyér be- és elvezető ereire speciális eszközzel feljuttatott szorítógyűrűvel oldja meg. A gyűrűt feltétlenül hengerhámmal fedett területre kell felhelyezni, különben elviselhetetlen fájdalmat okoz. A módszer a második és – egyesek szerint – a harmadik stádiumban levő aranyeres csomók kezelésére is alkalmas. Egy ülésben egy, esetleg két irányban végezhető el a kezelés. A kezelések között 2-4 hét szünet tartása javasolt.
Sebkezelés
Nehezen gyógyuló sebek korszerű kezelése. Krónikus sebnek nevezzük azokat a nehezen gyógyuló sebeket, amelyek a keletkezésüktől számított 6 hét elteltével sem gyógyulnak meg. Ilyenek lehetnek pl. bőr daganatok, fekélyek. Fontos a bőrgyógyászati és sebészeti konzílium. Daganat gyanús elváltozásokat el kell távolítani vagy szövettani vizsgálat céljából mintát venni belőlük.
Fekélyek a bőrön
A két leggyakoribb bőrfekély féleség a lábszárakon kialakuló artériés, vénás ill. kevert arériás és vénás lábszárfekélyek. Ezeknek a nehezen gyógyuló sebeknek a kezelése nem egyszerű feladat. Lábszárfekély begyógyításához, sikeres kezeléséhez, bőrgyógyász, sebész, érsebész , angiológus, belgyógyász, diabetológus együttműködésére van szükség.
A kivizsgálás, pontos diagnózis felállítása után az alapbetegséget képező artériás vagy vénás keringési zavar javítását célzó érsebészeti vagy intervenciós radiológiai beavatkozásra van szükség. A társbetegségek miatti állapotok (pl. szívelégtelenség, cukorbetegség) beállítása nélkülözhetetlen.
Krónikus beteségekben szenvedő ágyhoz kötött betegek felvekvéseinek kezelése legnagyobb részt ápolási feladat. Megfelelő dekubitusz matrac használata, mozgatás, higiénia fenntartása a leglényegesebb a megelőzéshez és a már kialakult dekubituszok gyógyításához egyaránt.
Diabeteses láb
A diabeteses láb sebek kezelése, gyakorisága miatt, önálló szakterületté vált. A sikeres gyógyításhoz szintén sok orvosi szakterület együttműködésére van szükség. Elsődleges fontosságú a szénhidrát anyagcsere diabetológus által történő beállítása. Társbetegségek, vese-, szívbetegségek tüneteinek belgyógyász, kardiológus, nephrológus szakorvos által történő optimalizálása ugyancsak elengedhetetlen feltétele, sine qua non-ja, a gyógyulásnak.
Podiáter, lábbeli specialista szintén nélkülözhetetlen tagja a csapatmunkának. A speciális lábbeli nélkül a lábon a terhelési pontokon kialakult fekélyek nem képesek meggyógyulni és közben a beteg mobilitását is igyekezni kell minél inkább fenntartani.
A diabeteses lábsebek sebészi kezelése – a társbetegségek kezelése nélkül – gyakran a láb elvesztésének lehetőségét hordozza magában. A modern terápiás eszközök között megjelent a vákuum terápiás sebkezelés, mely ígéretes kezdeti eredményeket mutat.
A nem gyógyuló (krónikus) bőrsebek ellátásáról
A krónikus seb kialakulása összetett patológiai folyamat, a beteg kezelése több szakmát érint, és a társszakmák feladatait és lehetőségeit is ismerni kell. A sikeres kezeléshez ezért a szakmák közötti konszenzus szükséges. A nem gyógyuló sebek szövődményei – thrombosis, embolia, krónikus infekció, cellulitis, fasciitis necrotisans – az életet is veszélyeztetik.
A korszerű sebkezelés azonban nem elsősorban a sebfedők alkalmazását jelenti.
A krónikus seb a test bármely részén kialakult olyan hám-, és szövethiány, amely több mint 6 héten belül nem gyógyul.
A nem gyógyuló sebek stádiumai
Nekrotikus: a szövetkárosodás következtében elhalt szövetek, véralvadék, sebváladék, baktériumok alkotják a nekrotikus felrakódást a sebalapon és a sebszéleken, amihez gyakran a. sebalapon maradt kenőcsök, sebfedő maradékok is társulnak
Váladékozó, fertőzött: a váladék a sebalapon képződik a nyirokfolyadékból, a gyulladásos infiltrátum alkotórészeiből és az elhalt szövetek autolitikus anyagaiból. A baktériumfertőzés a gyulladás következtében fokozza a sebváladékot, amihez az elhalt leukocyták nagy tömege (genny) keveredik.
Granulálódó: a növekedési faktorok hatására megindult szövetszaporulat eredményezi az érdús, vörös színű granulációs szövetet a sebalapon.
Hámosodó: a sebalapon kialakult granulációs szövet megteremti az alapot az epidermális-dermalis kapcsolódás számára, és megindul a hámsejtek osztódása és a hámosodás- a sebek széle menetelessé válik, látható a gyöngyházfényű új hámszövet és elvétve a seb területén a megmaradt járulákos szervek hámjának újraképződéséből kialakult hámszigetek
A nem gyógyuló sebek osztályozása etiologia alapján
- vénás elégtelenség eredetű fekély;
- érszűkület- (artériás) eredetű fekély;
- diabetes mellitus (malum perforans pedis) következtében kialakult fekély
- krónikus nyiroködéma;
- decubitus;
- neuropátiás fekély;
- vasculitis;
- coagulopathia;
- égési sebek;
- egyéb
Vénás elégtelenség eredetű fekély
A perifériás vénákban állandósuló pangás következtében károsodott érfalakon keresztül savó és fehérvérsejtek jutnak a kötőszövetbe, gyulladás, szövetkárosodás, majd a hámsejtek elhalása, fekély alakul ki.
Érszűkület (artériás) eredetű fekély
Az ischaemiás állapotot járáskor fájdalom jelzi, a beteg néhány méter (< 200m) után kénytelen megállni a hasító fájdalom miatt (claudikáció). Súlyos érszűkület esetén a fájdalom már nyugalomban is jelentkezik. Igen jellegzetes, hogy a beteg ülve alszik, mert a láb felemelése már a minimális vérellátást is lehetetlenné teszi a végtagban. A fekély lokalizáció leggyakoribb a lábszár feszítő felszínén, lábon, külboka felett, ujjakon. A fekély alapja száraz, a seb széle gyulladt, bevérzett, alapja nekrotikus, a láb hűvös tapintatú, fájdalmas, ödémás, az ujjak cyanotikusak.
Pentoxifyllin-B 100 mg iv. injekció, ASA, clopidogrel + vérzsírok csökkentése (statinok alkalmazása javasolt), artériás vérellátás javítására endovascularis módszerek.
Diabetes mellitus (malum perforans pedis)
A tüneteket a neuropátia és az angiopátia együttes előfordulása okozza (ulcus trophicum, malum perforans pedis). A neuropátia (motoros, sensoros, autonom) miatt a lábon a nyomás járáskor kórosan oszlik meg és az egyenetlen terhelés miatt kóros nyomáspontok (bőrkeményedések) keletkeznek.
A motoros neuropátia a láb izmainak beidegzési zavarát okozza, aminek következtében a csontok egymáshoz való viszonya megváltozik, bütyök, kalapácsujj alakul ki. A leggyakoribb a láb 4.5. ujja alatti talpi területeken és az 1. ujj alatti metatarsophalangealis ízülete felett, a sarkon, az ujjak talpi és feszítő felszínén megjelenő hyperkeratotikus nyomáspontok. A keratotikus vaskos massza nyomja az alatti lévő szöveteket, ami szövetelhaláshoz, sebek kialakulásához vezet.
Az autonom neuropátia miatt a bőr száraz, kirepedezett. A vérellátás megváltozása miatt a csontok károsodnak (osteolysis), az izületek „összerogynak” és a tarso-metatarsalis boltozat összeroppanása következtében a hosszanti boltozat konvexszé válik, létrejön az un.”hintaló” vagy Charcot-láb.
A következmény újabb kóros nyomáspontok és sebek kialakulása a lábon (malum perforans pedis). A sebet jellemzi, hogy a kráterszerű szövethiányt körkörösen vaskos szarúmassza veszi körül, mely egyszeri kezeléssel nem választható le.
A sensoros neuropátia miatt a beteg nem érzi a fájdalmat és gyakran akkor észleli a sebet, amikor már mély szövethiányok, gangrénás területek alakulnak ki. A diabeteszes láb elnevezés magába foglalja valamennyi tünetet, amely a cukorbeteg lábon kialakulhat (neuropátia, angiopátia, seb, mikróbás fertőzések). Sebek a cukorbetegek 15%-nál jelentkezik. A seb gyógyulása után a betegek 40-100%-ánál a seb 1 éven belül kiújul. A diabeteses lábseb szövődményeként gyakori a gangréna, kialakulhat szepszis.
Az eredményes kezelés több szakmacsoport együttműködését feltételezi: belgyógyász-diabetologus, angiologus, sebész, radiologus, bőrgyógyász, orthopéd, infektologus, diabeteses szaknővé, dietetikus, sebkezelő szaknővér, lábápolásban jártas gyógypedikűrös, orthopediai eszközök gyártója. A betegeknek meg kell tanítani az önkontrollt, a lábak rendszeres vizsgálatának végrehajtását tükör segítségével. A körömápolást, és a kóros nyomáspontokon a keratosis eltávolítását a sérülések elkerülése érdekében gyógypedikűrös végezze. Belgyógyászati állapot normalizálása: normoglikémia biztosítása céljából gyakran szükséges a betegek átmeneti (infekció, műtét), vagy végleges inzulinkezelése. A neuropatia és az angiopatia vizsgálata minden esetben szükséges.
Tehermentesítés: elsődleges szerepet játszik a seb gyógyulás feltételeinek a biztosításában és a prevencióban, hogy a kóros nyomáspontokon ne alakuljanak ki sebek. A felületes sebek esetében a seb területén kimélyített betéttel ellátott diabéteszes védőcipő / terápiás cipő a megfelelő. A hangvilla vizsgálat eredményét dokumentáló vizsgálat alapján a neuropátiás beteg diabéteszes védőcipő viselésére jogosult, melyet ortopéd szakorvos, diabetologus ír fel számára. Mélyebb sebeknél, főleg talpi lokalizációban az egész lábat tehermentesítő un. total kontakt gipszelés bizonyítottan hatékony. Ez azonban a betegek életminőségét jelentősen rontja, így elfogadottá vált az egyéni/előre gyártott ortézis viselése. Akut krízisállapot (pl. fertőzés) esetén ágynyugalom, majd segédeszközzel (kerekesszék, mankó) történő mobilizálás javasolt. Diabeteses cipő készítésénél a méretvétel kompressziós pólyában/harisnyában történjen. Speciális sebkezelés: Külön figyelmet igényel a talpon, lábélen, ujjakon kialakult mély, fertőzött sebek kezelésénél a sebfedők gondos megválasztása, pl. occlusiv kötszer kerülendő, a sebfedők térfoglalása a cipőben fontos szempont! Műtéti korrigálás a kialaklult csontdeformítások esetében (pl.kalapácsujj) szükséges lehet. Artériás keringés biztosítása.
Krónikus nyiroködéma: felismerése és a kialakuló sebek okszerű kezelése fontos, mert a betegség gyakori, gyakran társul vénás és artériás keringési elégtelenséghez. A krónikus nyiroködéma lokális immundeficienciát jelent, a kezeletlen esetekben szisztémás infekciók, gangréna alakulhat ki. Un. nyirokköteles anyagmennyiség a szövetekbe jutó, infiltrált anyag-, és folyadékmennyiség 20-30 %-a
A boka és a lábfej cipószerű, az ujjak megvastagodnak a csukló vagy boka területén mély ráncok, az ujjak tövében is un. csecsemőráncok keletkeznek. A sebkezelés csak akkor lehet eredményes, ha az ödémamentesítő kezeléssel együtt történik. A bőrsebek infekciója következtében gyakori a lágyrészek fertőzése, ami az életet is veszélyezteti (fasciitis necrotisans, szepszis).
Decubitus (nyomási fekély)
Tartósan nyomásnak kitett területeken, elsősorban csontos alap felett alakul ki. Fekvőbeteg esetében leggyakrabban a keresztcsont a csípőcsont és a tompor, tartósan ülő beteg esetében az ülőcsont a jellemző kialakulási hely Kialakulásában szerepet játszó tényezők: 1. a beteggel összefüggő tényezők 2. a sebbel összefüggő tényezők 3. az egészségügyi személyzettel összefüggő tényezők 4. az egészségügyi rendszerrel összefüggő tényezők Megelőzés: a fekély kialakulását előre jelző kockázati tényezők számbavétele segít azonosítani a leginkább veszélyeztetett betegeket.
Helyi sebkezelés
Enzimtartalmú szerek: oldják és ezáltal eltávolíthatóvá teszik az elhalt és fertőzött szöveteket
- fibrinolizin + dezoxiribonukleáz (Fibrolan kenőcs);
kollagenáz, proteáz (Iruxol Mono kenõcs).
Fertőtlenítő szerek után csak bő vizes öblítés után használhatók, mert egyébként az enzimek elbomlanak, és nincs meg a kívánt enzimatikus hatás. Sebkezelési hibák: dezinficiens ecsetelők utáni vizes lemosás (lehet csapvíz, steril fiziológiás konyhasó vagy Ringer-oldat) elmaradása.
Antimikróbás hatású ecsetelők
A leggyakrabban ajánlott hatékony antimikrobás ecsetelők – povidone iodine BETADINE – ethylhexylglycerin , octenidine HC – undecylen-amindopropyl betaine, polihexanide. Egyes fertőtlenítő oldatoknak (pl.Neomagnol, hydrogen peroxid, káliumpermanganát) lehetnek mellékhatásai, ezért javasolt ezeket a sebről 5-6 perces hatásidő kivárása után vizes öblítéssel eltávolítani
- a toxikus hatás nemcsak a baktériumokat, mikrobákat pusztítja el, hanem a hám- és kötőszöveti sejteket is, a károsodott szöveti sejtek nem képesek a növekedési faktorok termelésére;
- a sebalapon maradt dezinficiensek irritációt, nem kívánt gyulladást okoznak (leukocytosis)
- a seb környékére jutott dezinficiensek irritálják a bőrt, macerációt és ekcémát okoznak.
Mercurochrom (higany tartalmú ecsetelő) használata nem javasolt: elégtelen az antimikrobás hatása, megfesti a szöveteket, ami a vizsgálatot nehezíti, toxikus!
Sebhintőpor, granulátumok
Nem összetételük vagy hatóanyaguk, hanem fizikai tulajdonságaik – por, száraz granulátum- miatt nem javasolt a mély, erősen váladékozó vagy nekrotikus sebekre. Az ok, hogy a por a sebváladékkal „sarat” képez, ezáltal szinte beleragad a szövetekbe, nem távolítható el tökéletesen és ezért fokozza az infekció rizikót. Nem javasolt: nekrotikus seb, mély seb > 3mm alávájt szélű seb, roncsolt seb. Javasolt: tiszta sebalap, felületes seb.
Sebészeti eljárások
A nekrózis gyors és radikális eltávolítása szorítkozhat csak a seben lévő elhalt szövetrészek eltávolítására, vagy az elhalt terület eltávolításából, az élő szövetekig történő kivágásából. A műtét ilyenkor altatásban történik, sebészeti osztályon. • A nagy kiterjedésű bőrseb fedése több módon történhet
Gyógyszeres kezelés
A seb „okának”, leggyakrabban a krónikus vénás elégtelenségnek a kezelése: a komplex patogenetikai folyamatban fontos szerepet játszanak az endothel sejtek közötti kapcsolatok, és az endothel sejtek luminális membránjának, a membrán receptoroknak a károsodásai. Ezek a változások a fehérvérsejtek kitapadását, az endothel sejtek közötti kapcsolatok meglazulását, fibrin- és gyulladásos sejtek érfalon való átjutását, érkörüli gyulladásos gyűrű kialakulását eredményezik. Az un. venotonikumok vagy kapilláris stabilizáló gyógyszerek jó hatásúak az érfal károsodásban, és enyhítik a nehézláb-érzés, fájdalom, ödéma tüneteit. A vénás eredetű sebek kezelésében nemzetközi ajánlások (American Society of Phlebology 2008) alapján hatékony a pentoxifyllin (Trental, 3×1 tbl – VK) (B evidencia), és a rutosidok (Venoruton 300mg 3×1 – nem VK, rutascorbin, 3×1 tbl – nem VK), per os mikronizált tisztított flavonoid frakció (MPFF) formájában (Detralex, 3×1 tbl – nem VK) (C evidencia). A szulodexide a glükozaminoglikánok (GAG) osztályába tartozó molekula, antitrombotikus hatása felülmúlja a heparin hatását. A vér fibrinogén tartalmának csökkentésével fokozza a véráramlás sebességét, gyulladáscsökkentő aktivitásánál fogva csökkenti a C-reaktív protein (CRP) szintet, visszaszorítja a növekedési faktorok termelődését. Az orális alkalmazhatósága és a vérzések alacsony kockázata teszik alkalmassá a tartós alkalmazásra az érfal védelmében mind artériás, mind vénás betegségekben.
Gondozás
A seb állapotának az ellenőrzése rendszeres gondozást igényel. A járóbetegrendelésre olyan ütemben kell visszarendelni a beteget, hogy a seb aktuális állapotának megfelelően történjen a kezelés változtatása, a tanácsadás. A 4. táblázat tájékoztat a kötéscserék javasolt gyakoriságáról. Szakorvosi javaslat szükséges akkor, ha a seb stádium változása miatt helyi kezelést kell változtatni. Minden esetben szükséges orvosi vélemény állapot romlás esetén. A gondozás minden esetben azt szolgálja, hogy a recidívákat megelőzzük.
Orvosi másodvélemény
Egyre gyakrabban felmerülő kérdés manapság az orvosi másodvélemény iránti igény. Főleg nagy súlyú döntéseknél pl. daganatos betegségekben, az élet hosszúságát és minőségét befolyásoló terápiás döntések meghozatalánál, merül fel a kezelőorvos véleménye mellett még egy másik szakember véleményének megkérdezése.
Orvosi másodvélemény kérésével kapcsolatban mind a betegeknek, mind a kezelést irányító orvosoknak meg kell érteniük – a másodvélemény iránti igény nem a kezelőorvossal szembeni bizalmatlanság jele, hanem – a probléma nagysága és a meghozni szükséges döntés súlya indokolja a kérdés minél alaposabb körüljárását, „több szem többet lát” aforizmához hasonlóan.
Az orvosi másodvélemény kialakítása során előfordulhat, hogy a második vélemény eltér az elsőtől, de a kérdés szakmai tartalmát tekintve mindkét álláspont megállja a helyét. Az orvosok szempontjából a vonatkozó szakmai irányelvek bemutatása, elmagyarázása a mérvadó.
A betegek és hozzátartozóik szempontjából a legfontosabb az orvosi kezelések eredményeivel kapcsolatos reális várakozás kialakítása.
Továbbá fontos elmagyarázni és a betegeknek megérteni, hogy a kezelések nem csak pozitív eredménnyel végződhetnek és az esetleges negatív következmények, szövődmények nem a kezelést végző személyzet hanyagságával, hanem a beteg szervezetének válasz reakciójával összefüggő események.
Végeredményben a betegnek kell a döntést meghozni. Az beteg életét, annak hosszúságát és minőségét befolyásoló kérdésekben maga a beteg tudja a maga számára legmegfelelőbb döntést meghozni. Az orvosi kezelő személyzet feladata minél több információ elmagyarázásával segíteni a betegnek a számára legmegfelelőbb döntést meghozni.
A hozzátartozók szerepe szintén lényeges a beteg támogatásában a döntés meghozatala alatt, ill. ezt követően a kezelések és a kezelést követő gondozási időszak folyamán. A hozzátartozók tudják segíteni a beteget az orvosi konzultációk alatt kérdések feltevésével, ill. az elhangzott információk megértésével, megjegyzésével, esetleg feljegyzésével, mely az orvosi konzultáció utáni családi környezetben történő beszélgetéseknél, közösen megbeszélt döntések meghozatalánál nagy jelentőségű lehet.
Leletek kiértékelése
Orvosi leletek, vizsgálati eredmények, zárójelentések közérthető értelmezése, interpretációja, elmagyarázása
Mióta az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér egyre több ember számára gyakorlatban is elérhetővé válik egyre nő az igény az orvosi leletek, vizsgálat eredmények értelmezésére, interpretációjára. Az orvos által rendelt vizsgálatok eredményeit a beteg számára el kell magyarázni. A beteg panaszainak, tüneteinek hátterében gyanított kórisme megerősítésének vagy elvetésének kontextusába helyezni.
Egy orvosi lelet latin esetleg görög szavakból formált orvosi zsargont és egy sor, a nem-szakemberek számára nehezen érthető orvosi kifejezést tartalmaz, melyet le kell „fordítani” a betegnek, elmagyarázni, értelmezni és az így felmerülő kérdésekre érthető választ adni. Ez,a mire a túlzsúfolt, állami egészségügyi rendszer keretei között nehéz időt és energiát találni.
Valójában az orvosi képzésnek még a mai napig sem integráns része Magyarországon a betegekkel, hozzátartozókkal, sőt a kollégákkal, szakdolgozókkal történő kommunikáció sem. Félreértésekből és egyáltalán a kommunikáció hiányából sok félreértés, negatív tapasztalat, panasz, konfliktus eredeztethető.
A zárójelentés egy kórházi kezelés során keletkezett egészségügyi információk leírására szolgáló írásos emlék.
Felépítését tekintve a beteg személyi azonosítóit követően, panaszaival kezdődik, majd a kórtörténet leírása után a vizsgálati eredmények felsorolásán alapuló kórisme megállapításával folytatódik. A kórisme határozza meg az orvosi vélemény alapját és azt, hogy milyen kezelések tesznek javaslatot.
Hasonlóan az orvosi leletekhez – mivel szakemberek számára íródott – zsúfolva van idegen kifejezésekkel, orvosi szakkifejezésekkel.
A betegnek joga van tudni milyen eltéréseket találtak nála. Ezeknek az eltéréseknek a jelentőségét az egészségi állapota szempontjából. El kell magyarázni a kórisme lényegét és az ezen alapuló kezelési javaslatok előnyeit, hátrányait. A beteggel át kell beszélni a preferenciáit és segíteni az általa számára legjobbnak tartott kezelési megoldás kiválasztását. Ideális esetben „nyitva kell hagyni az ajtót”, lehetőséget adni későbbi időpontban esetlegesen felmerülő további kérdések megbeszélésére.
Sebészeti konzultáció (20 perc)
30.000 Ft
Benőtt köröm eltávolítás körömágyplasztikával (garanciával)
50.000 Ft
Sebészeti ellenőrzés
15.000 Ft
Ambuláns műtét + szövettan
50.000 Ft + 16.000 Ft
Aranyér konzultáció Anoscoppal
30.000 Ft (január 1-től 35.000Ft)
Aranyér vizsgálat + Barron féle Ligatura
50.000 Ft
Varratszedés
10.000 Ft
Ambuláns műtét 2 cm feletti elváltozás eltávolítása
65.000Ft
Mikrobiológiai tenyésztés
9.000 Ft
A feltüntetett árak, díjak tájékoztató jellegűek és nem minősülnek ajánlattételnek. Az árváltoztatás, a tévedés és az elírás jogát fenntartjuk. A pontos összeget az orvos a vizsgálat után állapítja meg.
Kérjen időpontot sebészeti kezelésre
Rendelési idő:
Péntek: kéthetente délután (Dr. Kisfalvi Csilla)
Sebész szakorvos
Dr. Kisfalvi Csilla
Több éves tapasztalattal rendelkezem a sebkezelés, bőrelváltozások eltávolítása és a diabéteszes lábszárfekély kezelése terén.